Egy, a temetkezési cégek helyzetéről szóló elemzéshez szeretném a segítségét kérni, az OTEI-nél irányítottak Önhöz. Az összeállítás a www.gazdasag.hu-nak készül. Az alábbi adatokra szeretnék egy kommentárt kérni: "Öt éve alatt 25 százalékkal nőtt a temetkezéssel, temetkezést kiegészítő szolgáltatással foglalkozó vállalkozások száma Magyarországon: 2006 januárjában 327, idén az első hónapban pedig 409 ilyen főtevékenységgel bejegyzett céget regisztráltak az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint. Tavaly 8,1 százalékkal -2888-ről 3124-re - emelkedett az ezen cégek által foglalkoztatottak
száma."

További kérdéseim pedig a következők lennének:

1. Az Önök, illetve az OTEI tagjainak mindennapi tapasztalatai alátámasztják-e a fenti statisztikákat? Ha igen, mi az oka a cégszám. emelkedésének? Ha nem, valójában milyen trendek figyelhetőek meg a temetkezési szolgáltatók piacán?

A fenti adatok a valóságot tükrözik. Sajnos ma sokan úgy gondolják, hogy a temetkezés területén kis befektetéssel sok pénzt lehet keresni. Ez az oka annak, hogy néhány vállalkozó a szakmai minimum követelménnyel sincs tisztában. Annak ellenére, hogy a vállalkozás indítása OKJ - s képzéshez és vizsgához kötött több vállalkozás megfelelő engedélyek nélkül működik. A szakma ellenőrzése, kegyelet és jogsértés esetén nincs megfelelő szankcionálás.
A szakmai szervezetek alapos előkészítő munka után kezdeményezték a temetkezésről szóló törvény és kormányrendelet módosítását. A létszám növekedés is elsősorban az új vállalkozások indításával magyarázható. A temetkezés területén évek óta tevékenykedő cégeknél inkább létszám csökkenés tapasztalható.

2. Hogyan befolyásolta a piacot a gazdasági válság (árak, fizetőképesség, szolgáltatások iránti igények változása, főváros-vidék viszonylat, illetve régiós, megyei különbségek, céges felszámolások száma)?

A gazdasági válság a temetkezési cégeket is súlyosan érinti. Az árbevétel csökkenés egyik oka az hogy megrendelők kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe. Sokan elsősorban szociális okokból hamvasztatnak és az urnákat hazaviszik, a hamvakat elszórják és az is előfordul, hogy kidobják. Ma hazánkban a kegyeleti tevékenység területén ez az egyik legsúlyosabb probléma. Ha ez így folytatódik egy temető lesz az egész ország, és egyre gyakrabban találkozunk lelkileg sérült emberekkel. A temetők, a kegyeleti helyek az elhunytak és hamvak elhelyezését szolgálják, ugyanakkor fontos szerepük van a lelki sebek begyógyításába.
A temető nemcsak a sírok összessége, hanem közösségi hely is. A temető az a hely ahol elfogadjuk szeretteink halandóságának tudatát, ahol belenyugszunk a megváltoztathatatlanba.
A halottakról való méltó megemlékezés nekünk fontos, mert lehetőséget teremt gyászunk, fájdalmunk feldolgozására, a lelki gyógyulásra.
A fővárosban – a vidékhez képest – magasabbak a sírhely és a szolgáltatási árak. Nemcsak régión hanem egy-egy megyében is lehetnek jelentős eltérések az igénybevett szolgáltatások, valamint a megvásárolt kellékek minősége között. Azokban a megyékben rosszabb a helyzet ahol a gazdasági teljesítő képesség kisebb és nagyobb a munkanélküliség. Általános tapasztalat, hogy temetkezési cégek felszámolás után újra szerveződnek és szinte minden esetben ugyan az a tulajdonosi kör.


3. Mik a kilátások a következő időszakra?

A temetkezési szakma sokat várt a jogszabály változásoktól. Sajnos érzékelhető, hogy a pénzügyi kérdéseket érintő javaslatainak nem kerülnek elfogadásra. Amennyiben javaslatainkat elfogadnák jelentősen lehetne csökkenteni a temetkezési szolgáltatás költségét.: Pld.
- Ma a temető üzemeltetés teljes költségét a lakosság fizeti meg. Az Európai Unióban ez tilos.
- A halottszállító autó személyautó, a mentő teherautó. Ha megváltozna a vámtarifa szám vissza, lehetne igényelni az ÁFÁT. És nem kellene megfizetni a regisztrációs adót. Csak ez a változtatás 8 %-al csökkentené a temetés költségét.
- A TB- alanyi jogon minden elhunyt temetéséhez – úgy ahogy ez a környező országokban van -járuljon hozzá 100 000 Ft-al. Ezzel megoldódna a szociális temetések, valamint a hazavitt urnák problémája.
Mellékeltem néhány a fenti állításokat, alátámasztó anyagot és megoldási javaslatot

4. A hazai halálozási mutatók, mire lehet következtetni hosszabb távon?
A statisztikai adatok alapján az megállapítható, hogy az évek óta csökken az elhalálozások száma (Évente 130 – 135 ezer) Ennek oka sajnos nem az életkörülmények javulásában keresendő, hanem a II. világháborús valamint az azt követő vesztességekben. Amennyiben a háborús vesztesség nem következik be akkor ezek a személyek ezekben az években, fejeznék be földi pályafutásukat. Sajnos, mint tudjuk ez nem így alakult. Várható egy alig érzékelhető növekedés az elhalálozásokban, a következő években. A Ratkó korszakban született embereknek érnek földi életük végéhez. Igaz ez a korosztály az, amely legjobban kihasználtak, akik leginkább elhasználódtak és közülük, sajnos nagyon sokan fejezték be már eddig is földi életüket.

5. Bármi, amit a témával kapcsolatban fontosnak tart!

Összegzett vélemény a szakma jelenlegi helyzetéről.

A temetkezési szolgáltatással és temető üzemeltetéssel szemben az elmúlt években folyamatosan nőt az elvárás a magasabb színtű tevékenység végzésére. A temetőkről és temetkezésről szóló 1999 XLIII. Törvény illetve a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Kormány rendelet majd a 2005-ös rendelet módosítása (121/2005. VI. 28) egyszerre igyekezet megfelelni a társadalmi elvárásoknak és az Európai Uniós előírásoknak. A szakmai szervezetek az elmúlt években jelentős munkát végeztek annak érdekében, hogy a temetkezési szolgáltatás megítélése, társadalmi elfogadottsága javuljon. A pozitív változások ellenére sajnos a temetkezési szakmát, érintő törvényeket és rendeleteket eltérő módon értelmezik a temetkezési szolgáltatók és a különböző hatóságok. Az is, előfordul, hogy a hatóságok (Közigazgatási Hivatal, Fogyasztóvédelemi Felügyelőség, Rendőrség, jegyző) állásfoglalásaikban területileg is eltérő módon értelmezik ezeket a jogszabályokat.

A temetkezés területén tevékenykedő szakmai szervezetek (meghatározó módon az Országos Temetkezés Egyesület és Ipartestület (OTEI) jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a temetkezési szolgáltatás és temetőüzemeltetés megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, az Európai uniós valamint a kegyeleti elvárásoknak. Számtalan javaslatot tettünk annak érdekében, hogy jogszabályi környezet biztosítsa a temetkezés és temetőüzemeltetés törvényes feltételeit. Javaslataink egy jelentős része az előző kormányzat részéről elutasításra került. Súlyos gondnak tekintjük azt is, hogy évekig nem volt olyan személy a szakmát felügyelő minisztériumban aki rendelkezet volna megfelelő felkészültséggel.
Magyarországon megközelítőleg 5650 temető van, melyből 4450 működik. A működő temetőkben kerül elhelyezésre az évi 130-140 ezer elhunyt, 400 működő vállalkozás közreműködésével. A temetkezésre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírások, szabályok is indokolatlan mértékben hozzájárulnak a temetkezési költségek növekedéséhez. A temetkezési tevékenység három fő szereplője közül, temettető, szolgáltató és temetőfenntartó önkormányzat közül a legnagyobb terhet a temettetők viselik. Mivel a temetőfenntartók nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelő pénzt biztosítani a temető működtetésére, a működéshez szükséges költségeket a temettetőkkel fizettetik meg. Sokaknak ez megfizethetetlen terhet jelent, ezért növekszik folyamatosan a közköltséges temetések valamint a hazavitt urnák száma. Az idősebb generációknak és pszichológiailag is nagy terhet jelent, hogy a temetkezési költségeket nem tudják megfizetni. Magyarországon a társadalombiztosítás nem támogatja a temettetőt. A statisztikai, valós adatok alapján az elhunytak 20-27 % már fizetett nyugdíjjárulékot, de nyugdíjat nem vett igénybe. Több éve hangoztatjuk, hogy az Uniós országokhoz hasonlóan minden elhunyt után a temettető 100. 000 forint egyszeri temetési támogatást kapjon a szolgáltatókon keresztül. Ez jelenleg 13 milliárd Ft-ot jelentene az országnak. Ha figyelembe vesszük az önkormányzatok által évente kifizetett közköltséges temetések díjait, ez az összeg lényegesen kisebb lehet.

Nagy gondot jelent a halottszállító jármű személyautónak minősítése amely 25 %-al megdrágítja a halott szállítás költségeit. Érthetetlen és indokolatlan szabályozás akkor amikor a mentő autó teherautónak van minősítve. A vámtarifa szám megváltoztatása jelentősen csökkenthetné a temetkezési szolgáltatás költségét.

A temetkezési törvény nem ad kellő szabadságot a temetőfenntartóknak jogos díjtételek megállapítására, mely hozzájárulna a temetési költségek csökkentéséhez. A temető fenntartás és üzemeltetés költségeit a tulajdonosnak kell fedezni. Erre azonban a tulajdonos önkormányzatoknak, egyházaknak nem áll rendelkezésére a szükséges anyagi fedezet. A tulajdonosok arra késztetik, kényszerítik a többségében temetkezési szolgáltatást is végző temetőket üzemeltető gazdasági társaságokat, hogy hiányzó összeget a temetkezési szolgáltatás többlet bevételéből fedezzék. Ezzel közvetlenül járulnak hozzá a temetkezési árak folyamatos emelkedéséhez. Ez ugyan ellentétes az Európa Uniós jogszabályokkal, de pénz hiányában a belátható jövőben remény sincs a változtatásra

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a hazavitt urnák száma. Az eddigi tapasztalatok szerint ennek elsősorban szociális okai vannak. Az hazavitt urnák sorsa sajnos nem nyomon követhető, a hozzátartozók belátása szerint elhelyezésre kerülhet a lakásban, valamilyen intézményben, szétszórhatják a saját kertjükben, folyókban, tavakban vagy a levegőből. A folyamatosan növekvő hazavitt urnák száma miatt belátható időn belül ezres, tízezres nagyságrendű urnák lesznek a családok birtokában. Meggyőződésünk, hogy sürgősen rendezni kell törvényi szinten is a hazavitt urnák sorsát.

Sokat javítani a temetkezési szakma helyzetén a kötelező kamarai tagság. Jó néhány a törvényes működést és a kegyeleti jogokat érintő kérdés oldódna meg amelyre eddig nem találtunk megfelelő megoldást. A szakmai szervezeteknek valamennyi általunk felvetett kérdésre van - reményeink szerint - mindenki számára elfogadható javaslata. Készek és képesek vagyunk a megfelelő szervekkel a jogszabály változtatások előkészítésének azonnali megkezdésére.