A városonként eltérő temetői tarifálás oka a sírkertek eltérő tulajdonjogi helyzete. Budapesten már 1919-től önkormányzati feladat a sírkertek gondozása. Egy tíz éve hozott temetkezési törvény országszerte települési hatáskörbe utalta a köztemetők fenntartásának ellátását, azóta helyi rendeletek szabályozzák az árakat. Több mint nyolcezer temető azonban máig egyházi tulajdonban van. Esetükben továbbra is az adott eklézsia dönt arról, mennyit kér a sírhelyekért.

Az egyházi temetők sírhelyárait az eklézsia határozza meg

Kategóriák és árak

A temetési költségeket egyrészt a több tíz- vagy százezer forintos sírhelydíj, illetve a sírkő vagy kripta ára határozza meg. A másik jelentős kiadás a temetkezési szolgáltatás honorálása. Ebben általában benne van a szállítás, a halotti ellátás, a kellékek (koporsó, urna, textilek, szertartás) ára és az anyakönyvezés. Ehhez adódhat némi plusz költség, például az elveszett iratok beszerzése. Jelentősen emelheti a díjat a virágok és koszorúk ára is. Alsó kategóriás koporsót már hatvanezer forintért választhatnak a hozzátartozók, egy középkategóriásért átlagosan százezer forintot kérnek, az egyedi elképzelésekért (kézi munka, különleges alapanyag) viszont több százezret fizethet a család.
Egyre népszerűbb a hamvasztás!

Halottaink temetésére ősidőktől fogva a négy elemet (föld, víz, levegő, tűz) használjuk. Európában a koporsós búcsúztatás a legelterjedtebb. A hamvasztás eredete a kőkorszakig nyúlik vissza, azonban csak a XIX. század végén, a modern hamvasztó kemencék megjelenésével terjedt el. Az első, itthoni kemence 1951-től működik, jelenleg országszerte tizennégy hamvasztó üzemel. Szükség van rájuk, mivel a hamvasztás lényegesen olcsóbb a többi eljáráshoz képest és számtalan lehetőséget biztosít a hamvak elhelyezésére. A földi maradványok így akár az elhalt kedvenc helyén vagy hozzátartozóinak kertjében is elhelyezhetők. Népszerűsége ellenére sokan azért tartanak a hamvasztástól, mert a porlasztás folyamatát nem kísérhetik figyelemmel. A mai hamvasztó üzemek számítógéppel vezérelt zárt térben, szinte emberi kéz érintése nélkül működnek. A körülbelül egy-másfél órás porlasztást pontos adminisztráció előzi meg. A maradványok légmentesen zárt tégelybe kerülnek, melyen eltávolíthatatlanul szerepelnek az elhunyt adatai.

Angyal Eleonóra, a Vincotte Akadémia kegyeleti szakértője szerint célszerű előtakarékoskodni saját temetésünkre. Hetven éves átlagéletkorral számolva így ötvenéves kortól napi száz forintot kell félretenni ahhoz, hogy temetésünk ne a köz számlájára történjen. Egy közepes árú, koporsós temetés körülbelül háromszázezer forintból, nagyjából két családi nyaralás árából finanszírozható. Felmerülő költségeinket különböző pénzintézetek és biztosító társaságok öngondoskodó és előtakarékoskodó termékeinek segítségével is rendezhetjük." - mondja a szakértő.

Kegyelet a weben!

Egyre több az interneten fellelhető, temetéssel kapcsolatos szolgáltatás is. Sokan virtuális figyelmességekkel (sms-üzenetekkel, webes emléklapokkal és égő gyertyákkal) "segítik" a gyász oldását. Az egyik webhelyen az elhunytak hozzátartozói jelképesen gyújthatnak gyertyát, néhány gondolatban emlékezve meg szeretteikről. A gyertya hét napig lángol, égésének ideje újabb átutalással meg is hosszabbítható. Egy másik internetes oldalon az elhunyt hozzátartozói webes emlékező lapon adhatnak meg a nyilvánosságra is tartozó adatokat, amelyek alapesetben tíz évig olvashatók a világhálón. Egy harmadik webcég pedig nem csak embereknek kínál online parcellát, náluk akár állatok vagy tárgyak is végső nyugvóhelyet találhatnak a cybertérben.

A hamvasztás lényegesen olcsóbb a többi temetkezési formánál

A hozzátartozók részéről is felmerülnek szokatlan kérések mellettük a szolgáltató cégek is igyekeznek újabb szokatlan lehetőséget kínálni. A nemrég elhunyt Lipp László, azaz László atya nevével fémjelzett Air Church (Légi Templom) körülbelül százötvenezer forintért vállalja, hogy a Duna egyik, hatóságok által kijelölt szakaszán a folyóba szórja az elhunyt hamvait. A szertartáson nyolc hozzátartozó is részt vehet, nem mindennapi módon véve búcsút az elhunyttól.

Komoly szakmai előírások

A hazai temetkezési társaságok nem ritkán családi vállalkozások. Számuk az utóbbi évtizedben futott fel, miután a versenytörvény értelmében a privatizált megyei társaságok mellett újonnan alakuló cégek is bármilyen cégformára válthattak engedélyt. Tevékenységüket a temetőkről és temetkezésről szóló, 1999. évi XLIII. törvény szabályozza. Elvárás a bejelentett dolgozók, megfelelő technikai eszközök és a speciális autó megléte, az OKJ-s szakvizsga is előírás. A szolgáltatás végzéséhez intenzív és levelező tanfolyamon is megszerezhető szakképesítés, a szakvizsgához legalább két év, a szakmában eltöltött idő szükséges. Legújabban már temetkezési asszisztens szakképesítés is szerezhető. Alkalmazottak számára a törvény nem ír elő kötelező végzettséget.
A virág jelentése

Temetkező helyeink legősibb dísze a kő. A fák és virágok a szimbolikusabb gondolkodás kialakulásával kerültek a sírkertekbe. A gyász virágait főként a görög kultúrából vettük át, jelképes jelentéssel. A borostyán a hűség jele, a kalász a termékenységé. A liliom az erény jelképe, babér vagy olajág a győzelemé, a rózsa pedig nem múló szeretetünké. Hajdan előszeretettel használták a rozmaringot, citromfűt, ürömöt. Újabban "jött divatba" az illatos ibolya, a temetők kerítéséül szolgáló orgona, a liliom, vagy a már nevében is jelképes nefelejcs. A krizantém és az árvácska később jelent meg, és kevésbé szimbolikus, inkább az ősz színpompáját viszi a temetőkbe. A koszorúk kör alakja a múltat a jövővel összekötő, végtelen időt szimbolizálja.

Bár a kívülállók úgy gondolják, hogy a jelentős fizikai és lelki igénybevétel miatt a temetkezési cégek nehezen találnak munkaerőt, Angyal Eleonóra szerint még válogathatnak is a jelentkezők között. A megfelelő létszámot minden gyászszertartáson köteles biztosítani a vállalkozás. A temetkezésről szóló törvény szerint a halottszállítást legalább két embernek, a ravatalozást és a koporsó sírgödörbe helyezését minimum négy főnek kell elvégeznie. Urna ravatalozásához és elhelyezéséhez a törvény szerint egy fő is elég. A szabályok betartása és a speciális eszközök beszerzése miatt egy temetkezési vállalkozás elindításához legalább két-hárommillió forintos indulótőke kell. A működési engedély feltétele az árbevétel függvényében kötelező felelősségbiztosítás megkötése is.
Kelta hagyomány a Halottak napja?

Ötödik századi feljegyzések szerint a kelták két évszakot különböztettek meg: a nyarat és a telet. A halál időszakának tulajdonított téli időszak október 31-én köszöntött be. Ehhez kapcsolódik a Halottak napja, amikor a legenda szerint az elhunytak lelkei visszatérnek élő hozzátartozóikhoz. Ezt az ünnepet az angolszász területeken Halloween-napként tartják számon, ilyenkor éjszaka maskarákba öltözve, töklámpákat gyújtva keresik fel egymást az ismerősök. A népszerű ünnepet ma már világszerte inkább az üzleti szellem, semmint a hagyománytisztelet uralja. A katolikus egyház a kilencedik században kezdett megemlékezni a feltámadásról és a mennybe jutott szentekről. Bár megkülönböztetik a Mindenszentek és a Hallottak napját, a két ünnep napjainkra teljesen összefonódott.

Forrás:origo.hu