Miután az Ó- temető nemcsak sírkert,hanem emlékhelye a magyarországi németek kitelepítésének is, ezért fokozottan gondoskodnak róla. A sírkövek java részét helyre állították, restaurálták, a hiányzó darabokat kiegészítettét. Ezzel együtt a temetkezési emlékek 10-15 %-a még restaurálásra vár, összességében a temető nagyon jó állapotban van, érdekes s szép sírkövekkel.

Budaörsi ó temető

A török hódoltság 150 éve kezdetén elnéptelenedett – egyetlen éjszaka alatt kitelepített – Budaörsöt gróf Zichy Péterné, született gróf Bercsényi Zsuzsanna népesítette be újra, mégpedig sváb telepescsaládokkal. A községet 1788-ban 1143-an, 1821-ben 3775-en, 1900-ban már 6104-en lakták, a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint. Folyamatosan fejlődő, virágzó település volt, egészen 1946-ig, amikor egy óriási törés következett be: itt kezdődött meg a magyarországi németek erőszakos kitelepítése. Az akkori lakosság 90%-át hurcolták el Németországba. Budaörs (Wudersch) sváb lakóinak temetője, az úgynevezett Ótemető a Templom térhez közeli (megközelíthető a Móricz Zsigmond körtérről induló 40-es jelzésű busszal vagy az 1-es számú főúton) utcácskában található. Az elsősorban a XIX. századból és a XX. század elejéről származó sírkövek alatt a kitelepítettek, illetve a mai lakosok egy részének elődei – Schillingek, Drixlerek, Riedlek, Herzogok, Schultzok, Ritterek, Michelbergerek, Weberek, Sattelbergerek, Pendlek, Winklerek stb. – alusszák örök álmukat.

A temetőben található a Csulits kápolna, amely ma görög katolikus istentiszteleteknek ad otthont. Szintén a kerítésen belül van a magyarországi németek kitelepítésének emlékműve. Sajnos a temető méltóságteljes magányát és kísérteties szépségét sem kímélik a vandálok, a kápolna fala tag-ekkel és primitív feliratokkal „díszített”, a szerintem ravatalozó céljára szolgáló láthatóan új épület fa ajtajára valaki anarchia jelet fújt. A kerítés mente belülről üres üdítős és sörös palackokkal sűrűn beszórt, valószínűleg az arra járó, menet közben fogyasztó emberek válnak meg így felesleges göngyölegüktől. Szomorúan láttam, hogy sok sírkő kidőlt, sejtésem szerint csak egy részük az idő múlta miatt, volt pár sírrongálás-gyanús is.

A legrégebbről származó sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé. Egy 1797-ből származó síremléken koponyás motívumot fedeztem fel. Több sírkő foglal magába szív alakú képződményt. (Szív formájúra faragott sírkővel állítólag Magyarországon csak Balatonudvari és valamelyik környező település sírkertjében lehet találkozni!) Találtam egy fából faragott díszes keresztet is. Általánosságban elmondható, hogy a budaörsi Ótemetőben fellelhető sírkövek – különösen a mai temetkezési szokásokat tekintve – karakteresen szépek, jellegzetesen németek, de még inkább – magyarországi németek.

Németh György írása"
Forrás:gothic.hu