 |
|
"Gyönge az a lélek, mely az élet súlyát
Nem bírva, leroskad a pálya felén;
Nem férfi az, aki fölveszi a gyilkot,
Melyet vigaszul hagy a futó remény."
Arany János
|
|
A halál nem ijesztő rém, nem is misztérium, hanem egyértelmű, szabályos, fiziológiailag szükségszerű és helyeslendő jelenség; az élet megrablásával lenne egyértelmű, ha valaki a megengedettnél tovább időzik szemléletében.
Thomas Mann
|
|
Istenem, hiszen a halál, az valami nagyon szomorú és nagyon sötét dolog. Időnként meglátogatja a családokat, és emlékeztet mindenkit arra, hogy az élet nem végtelen és ez nagyon, nagyon szomorú. Mert az embernek eszébe jut, hogy rendre mind temetések lesznek, ez is, az is meghal, a világ üresebb lesz, mind üresebb, míg végül az embert is eltemetik.
Wass Albert
|
|
|
 |
|
Hosszú betegség után, 81 éves korában csütörtökön elhunyt Szilágyi György költő, író, humorista - tudatta Szilágyi György utolsó könyvének szerkesztője. Pion István közlése szerint \\\"a magyar kabaré doyenjének\\\" temetését szűk családi körben tartják.
2010-11-05 00:30:11
Elhunyt Szilágyi György |
|
Szilágyi György 1928. december 15-én született Budapesten. Mint egy MTI-nek adott interjúban elmondta, már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, a Fővárosi Varieté üzemigazgatója, a Kamara Varieté titkára, művészeti titkára és igazgatója, majd a Vígszínház igazgatója volt. 1962-től a Magyar Rádió irodalmi főosztályának szerkesztője, a kabarérovat vezetője, a szórakoztató osztály vezetőhelyettese volt. Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának, a korszak egyik legnépszerűbb műsorának, amelytől csaknem tizenöt év után vált meg. 1977-80-ban az Állami Rádió és Televízió Bizottság titkáraként, 1989-91-ben Izrael budapesti nagykövetségén sajtótitkárként dolgozott.
Az utóbbi három évtizedben írásaiból élt, kabaréműsorok, szórakoztatásról szóló kultúrtörténeti írások szerzője volt. Hanyas vagy? című monológjának filmváltozata 1984-ben Lipcsében elnyerte a Fipresci-díjat, az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíját és az Evangélikus Filmcentrum díját. 1994-ben Tisztesség Sajtódíjat, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott. Számos népszerű rímes-humoros költemény szerzője. Könyvei: Az első szó jogán (1959), Nem viccelek (1974), Komédia nagyban és kicsinyben (1985), Nem lehet letenni (1994), A Nyilas jegyében (önéletrajz, 1998), Kinn vagyok a viccből (2006), Dzsingisz Kohn Córeszban (2007), Mindenre emlékszem (2008). |
|
|
|
Kedvencekbe |
Nyomtatóbarát változat |
Barátomnak küldöm |
|
 |
 |
|
|
 |
|
|
A halál tiszteletre méltó, mint az élet bölcsője, mint a megújulás anyaméhe. De ha elválasztjuk az élettől, kísértetté válik, torzképpé, vagy még annál is rosszabbá. Mert a halál, mint önálló szellemi hatalom, rendkívül léha hatalom, bűnös vonzereje kétségtelenül igen nagy, ámde a vele tartás éppoly kétségtelenül az emberi szellem legszörnyebb eltévelyedését jelenti.
Thomas Mann
|
|
|