Celldömölk melletti Ostffyasszonyfa határában található egy 6000 négyszögöles terület. Itt volt egykor az Osztrák-Magyar Monarchia pokla: a Császári és Királyi Hadifogolytábor, és itt van napjainkban is a hozzá tartozó hadifogoly temető. Úgy tartják számon, hogy az első világégés legnagyobb méretű hadifogolytábora. Közép-Európa egyetlen, kegyeleti emlékhelyként megőrzött és gondozott első világháborús hadifogoly temetője ez.

1914 – 1919. március 21-ig összesen 160.400 ember fordult itt meg.

Közülük 10.813-an már sosem látták viszont szeretteiket. Ők mindannyian itt pihennek:
román, orosz, szerb, zsidó, olasz, litván, és magyar katona egymás mellett békében.
Hosszú évek hagyományának megfelelően róluk emlékeztek meg szentmise keretében 2009. nov. 6-án a nagyszámban megjelent közéleti, társadalmi és hagyományőrző egyesületek jelenlétében, a Sárvári Szent László Katolikus Általános Iskola énekkarának, valamint a HM 12. sz. Légvédelmi Rakétaezred katonáinak közreműködésével.

Bíró László tábori püspök homíliájában kitért a 95 évvel ezelőtt kitört első,- és a 70 évvel ezelőtt kitört második világháború borzalmaira, és kiemelte:
A huszadik század az ideológiák százada, amely századnak az Istentagadó embere milliószámra ölte, vagy inkább ölette meg embertársait.
Ez a temető is mutatja, hogy lassan legendává oldódik a fájdalom, a családtagok fájdalma.
De kell-e hordoznunk még mindig az előző évszázad sötétségét? –tette fel a kérdést a tábori püspök. Igenis kell, hogy a haditemetők gondozottak legyenek, hisz a háborúban elesettek emlékének őrzése békemunka! Ezeket az embereket családok várták haza, és sokukról még ma sem tudják, hol van a nyughelyük. A tízezer halott mögött hány másik tízezer ember fájdalma, gyásza húzódott és húzódik meg ma is.
A béke ajándékát kérjük számukra, és az élők számára egyaránt, hogy hasonló módon ne kelljen meghalni egyetlen embernek sem. Ha itt évente továbbra is megemlékezünk ezekről az ártatlanul háborúba, majd a halálba kényszerített emberekről, akkor álmodhatunk egy olyan világról, ahol végre győz az igazság, és az igazságosság, és abban a világban az erőszaknak, a kizsákmányolásnak, a manipulációnak már nem lesz helye. Valódi szabadság csak az igazság talaján születhet meg, de amikor a tolerancia leválik az igazságról, akkor embert pusztítóvá, embertelenné válik az élet.
A tábori püspök kitért mai korunk ember okozta borzalmaira, és rámutatott, hogy napjainkban éppen az igazság és az igazságosság szenvedi a legnagyobb csorbát.
Ezeket a családokat – mondta a püspök – a halál szakította el egymástól, de a mai kor embere önszántából vágja el családi kötelékeit: elszigetelődünk egymástól, egyre magányosabbak leszünk. Ezek az emberek nem tehettek róla, hogy az otthon lévő szeretteik csonka családokká váltak az ő elvesztésük által. Ha meg tudunk bocsátani egymásnak, akkor a békét építjük, és csakis igazságon és igazságosságon épülhet béke! A béke Isten ajándéka, de az emberen múlik, hogy használni, szolgálni akar-e vele, vagy uralkodik általa a másik ember felett.
Minden hadi temető figyelmeztet: becsüljük meg a családunkat, és becsüljük meg az emberi életet, amit Istentől kaptunk.
Mindehhez legfontosabb lépés, hogy végre kilépjünk az individualizmus, az egyén érdekeit a társadaloménál magasabb szintre emelő érdekek béklyóiból.

A Kegyeleti Emlékhely rendkívül nagy odafigyelésről, gondos, szorgos kezek karbantartó munkájáról tesz tanúbizonyságot, megmutatva a mai kor emberének, amint Bíró püspök úr is mondta: „több, mint tízezer ember emlékezete ez a hely, bizonyítva, hogy nem írtuk le őket, hogy közünk van hozzájuk. Ha nevüket nem is tudjuk, de ők is Isten képmásai voltak”.
A temető bejáratával szemben azonnal szembetűnik a központi emlékoszlop, az egyes nemzetek sírparcelláin pedig a nekik emelt obeliszkek mutatják, hogy hányféle náció katonái pihennek itt, számukra idegen földben.
Az Emlékhelyet 1988 óta dr. Andor Ferenc, a Szombathelyi Temetkezési Vállalat igazgatója, és munkatársai gondozzák töretlen lelkesedéssel és szeretettel a két szomszédos falu: Ostffyasszonyfa és Nagysimonyi önkormányzatával közösen Az igazgató elmondta, szívügyének tekintette, hogy minden tőle telhetőt megtegyen e nemes célért, hisz vallja, hogy a hadisírok gondozása a béke szolgálata. És ez nem csupán kegyeleti tett, hanem emberi – erkölcsi kötelesség is. Mi is csak úgy várhatjuk el, hogy a határokon túl elesett, és idegen földben, szeretteiktől távol, ismeretlen helyen nyugvó magyar katonáink sírját kegyelettel gondozzák, ha mi is ugyanezt tesszük a számunkra idegen, ismeretlen elesettekkel – mondta végül az igazgató.

A szentmise után az emlékműnél elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Vas Megyei Önkormányzat és a szomszédos városok önkormányzatai, a környék országgyűlési képviselői, a társadalmi, kulturális és civil hagyományőrző szervezetek, többek közt az Osztrák Bajtársi Szövetség Burgenlandi Tartományának képviselője, továbbá Varga László dandártábornok, Horváth Lajos a HM Hadtörténeti Intézet vezetője, a Szent László Lovagrend, és a Recski Szövetség képviselői.

Elhozták koszorúikat, társul hívták a csöndet, megálltak a forgatagban, és emlékeztek... Rájuk figyelt az Isten, miként az őrangyalok is: itt a Lánka patak közelében a hajdani Ostffy grófok birtokán, a kies Kemenesalján, valahol Nagysimonyi és Ostffyasszonyfa között…

Buzásné Patyi Judit

A cikket támogatta a Kemenesaljai Temetkezési Kft: