Pieta: Községünkben az utolsó választások óta – más a polgármester és a képviselők fele – gondok vannak a helyi temetővel és magával a temetkezéssel is. Szerintem ez egy nagyon kényes, a jóérzésű emberek számára egyáltalán nem közömbös téma. Az a gond, hogy halálesetkor a polgármester határozza meg, hogy ki, hova és hogyan temetheti el a halottját.
Elhunyt az édesanyánk, és édesapánk sírjába szeretnénk őt temetni, amit a polgármester nem akar megengedni. Sőt, ő határozza meg a temetkezési vállalatot is, akivel a temetést kell elvégeztetni. És ha nekem ők nem felelnek meg? Megtilthatja a polgármester, hogy édesapánk sírjába temethessük édesanyánkat? Egyáltalán, milyen jogköre van a polgármesternek a temetővel és temetkezéssel kapcsolatban?
A 470/2005 tt. sz.-ú, a temetkezésről szóló törvény szabályozza egyebek között a községek hatáskörét, a fizikai személyek jogait és kötelességeit az elhunytak földi maradványaival való bánásmódot illetően. Ugyancsak szigorúan és részletesen szabályozza a törvény a temetkezési vállalkozók tevékenységének feltételeit.
A törvény kimondja, hogy az emberi maradványokat el kell temetni. Amennyiben a haláltól számított 96 órán belül senki sem biztosítja be a temetést, az a község köteles azt megtenni, ahol a haláleset történt. Egyébként a halottat a temetkezési vállalatnak a családtagok vagy pedig az egészségügyi, illetve szociális intézmény adja át, amely azután tovább intézi az eltemetést.
Minden község köteles kataszteri területén belül temetőt létesíteni, vagy ha erre nincs mód, akkor bebiztosítani a temetkezést más község temetőjében. A temetőt a község működtetheti saját maga vagy egyéb, temetőt működtető más személyen keresztül.
A temető (temetkezési hely) működtetése lényegében a következőket takarja: sírásás, eltemetés, exhumáció elvégzése; a temetői utak és zöldövezetek kezelése és karbantartása; a temető működtetésével kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
A temetés mindig érzékenyen érinti a családtagokat és barátokat, éppen ezért érzéssel kellene hozzáállni az egész folyamat végrehajtásához. Érthetetlen számomra, hogy amikor sok a munkanélküli, a községek miért bíznak meg idegen temetkezési vállalkozót a temetőjük gondnokságával, amikor olcsóbban és jobb hozzáállással meg tudnák azt oldani saját rezsiben. Az a tapasztalatom, hogy ha valaki utána járna annak, hogyan választotta ki a község a több temetkezési vállalkozó közül éppen azt, akit, elég sok meglepetés érné.
A lényeg azonban az, hogy halottját mindenki azzal a temetkezési vállalattal temetteti el, akivel akarja. A temetőt működtető csupán ellenőrzi a sír kiásását és az előírások betartását. Tehát sem a polgármester, sem a képviselők nem szabhatják meg, melyik temetkezési vállalkozó végezze el a temetést. Ennek kiválasztása a család szíve-joga.
A sírhelyet a község határozza meg új sír esetén, és bérleti szerződést köt azzal a személlyel, aki a sírhelyet bérli. Abban az esetben, ha a már meglévő sírba szeretnék temetni édesanyjukat, a községnek azt lehetővé kell tennie, ha a következő feltételek be vannak tartva: felnőtt személy és 10 évnél idősebb gyerek esetén a sírnak legalább 1,6 m mélynek kell lennie, a sír aljának legalább 0,5 m-el kell a talajvíz szintje felett lennie, a sírok közti oldalszélességnek legalább 0,3 m-nek kell lennie, és a koporsót a sírba helyezés után legalább 1,2 m magasságban kell laza földdel betemetni. Az emberi maradványoknak legalább 10 évig (oszlási idő) kell lenniük eltemetve. Ugyanabba a sírba a 10 év letelte előtt akkor lehet új halottat temetni, ha az első koporsó fölé az újat úgy lehet elhelyezni, hogy felette a föld legalább 1 m vastag rétegben lesz.
Ha tehát ezeket a feltételeket a sír, ahova édesapjuk van eltemetve, teljesíti, sem a polgármester, sem más nem tilthatja meg, hogy édesanyjukat is oda temessék.
Dr. Balla Éva |