A temetőigazgató, Rankasz Ernő azonnali hatállyal történő felmondását követő egyik éjszaka feltörték a szolgálatvezető irodáját, bár nem vittek el semmit. Két dolgozó öltözőszekrényére pedig az éjszaka folyamán vörös festékkel nagy „Á” betűt pingáltak, az „Áruló” kezdőbetűjét.

Feltételezések szerint megfélemlítésről lehet szó, hiszen a szolgálatvezető volt az, aki a temető működésével kapcsolatos vizsgálat során az igazgató távollétében kiadta a szükséges iratokat az ellenőröknek. A két „áruló” pedig az igazgató eltávolítását megelőző napokban arról számolt be a Balatonon a vizsgálatot végzőknek, hogy ők feketén dolgoztak az igazgató felesége tulajdonában lévő üdülőtelek kerítésén.

Márfy Miklós, a temető ideiglenes ügyvezetője a vizsgálatok befejeztéig felfüggesztett állásából három középvezetőt: a műszakvezetőt, a főkönyvelőt és a szállításvezetőt. Első kettőt a korábbi vizsgálatok szerint az igazgatóhoz hasonló elmarasztaló dolgozói vallomások terhelik. A szállításvezető pedig, mint az üzemi tanács elnöke, részt vett a két dolgozó „vallatásában” a balatoni kiruccanásukat követő napon. Ő szervezte azt az üzemi tanácsi ülést is, amelynek során az adatokat korábban kiadó szolgálatvezetővel és a vele „egy húron pendülő” főpénztárossal kapcsolatos „szimpátiaszavazást” levezényelte.