Lakosainak ma már több mint a fele román. Az utóbbi években szokássá vált, hogy a románok a közeli Brassó városából megvásárolják az elhunyt, egyedül élt magyarok házait, és azokba a saját öreg szüleiket telepítik. Hídvégen manapság idősek otthona is van, s az ott elhunyt emberek külön temetőben nyugszanak.

Hídvég: Házait vásárolják a románok
Hídvég a magyarságnak olyan személyiségeket adott, mint például Hídvégi Mikó Ferenc diplomata, történetíró Bethlen Gábor korából. „Erdély Széchenyijeként” is emlegetett gróf Hídvégi Mikó Imre Zabolán született ugyan, de családi gyökerei Hídvégre nyúlnak. Itt született viszont Hídvégi Nemes János híres XVII. századi naplóíró, diplomata is. Az 1848. november 30-án lezajlott hídvégi csatában a Gábor Áron által öntött első két ágyú döntötte el az osztrákok elleni ütközet kimenetelét a székelyek javára.

A Nemes család hídvégi kastélya
A Hídvég fölé emelkedő egyik dombon áll a történelmi Nemes család által a XIX. században épített neogótikus kápolna, amelyet hetente egyszer a mai településen kisebbségben levő római katolikus hívek használnak szentmise celebrálására.

A neogótikus kápolna a temető mellett (Fotók: Hering József)
Közvetlenül a kápolna mellett, a református temető fölötti köves, sziklás domboldalban elhanyagolt, sok jeltelen, gazos, ápolatlan és besüppedt sírral egy elkerített sírkert látható. Rabtemetőre emlékeztet. Ide csak néhány sírhoz járnak el a hozzátartozók.
Ebben az elkülönített, gondozatlan temetőben helyezik örök nyugalomra a hídvégi idősek otthonában meghaló lakókat. Ha az elhunyt református magyar vagy ortodox román, akkor helybeli pap temeti. De ha római katolikus magyar (mert román katolikus nem nagyon van), akkor általában Brassóból érkezik a plébános.
Elszomorító látvány tárul a hídvégi idősek otthonában elhunytak temetőjébe betérő szeme elé. Jeltelen, ápolatlan, keresztény emberekhez méltatlan sírok mindenütt. De mindennél elkeserítőbb annak a Lénárt Katalin nevű magyar nemzettársunknak a sírja, akit a jelek szerint 2008 tavaszán temettek el.
Első ottjártunkkor, 2008 júniusában Lénárt Katalin csak mintegy háromnegyed részéig visszatemetett sírgödrében – amint ez fölvételünkön is látható – nemrég elszáradt koszorúk voltak. Igen, a sírgödrében, és nem a sírján, mert a sírgödörtől jobbra magasodik az a fölhalmozott földmennyiség, amelyet az elvetemült lelkű sírásók nem hánytak vissza.

Lénárt Katalin betemetetlen sírja Hídvégen
Lénárt Katalin betemetetlen sírgödrét 2009. augusztus végén ugyanúgy találtuk, ahogyan másfél évvel korábban. Akárhogy is nézzük, amit a hídvégi temetőben láttunk, az durva, keresztény és keresztyén emberhez nem méltó barbárság, kegyeletsértés.
Lénárt Katalin 2008-as tavaszi temetése óta a hídvégi idősek otthonának temetőjében újabb friss sírok vannak. Tehát azóta jártak ott temetéseket végző illetékesek, akik biztosan megfordultak a betemetetlen sír közvetlen környékén. Kíváncsiak lennénk arra: Ezek az emberek nem vették észre, hogy annak idején a sírásók nem fejezték be a munkájukat? Eddig nem látták meg, hogy holtában megaláztak egy Isten képmására teremtett keresztény vagy keresztyén magyar embert?
Kérdésünkre a választ mindenekelőtt Hídvégről várjuk. |