A zuhanást senki sem élte túl. Kaczynski a katyini mészárlás hetvenedik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen vett volna részt Oroszországban.

A lengyel elnököt is szállító Tupoljev 154-es típusú gép pár száz méterre a Szevernüj repülőtértől zuhant le, Szmolenszk város közelében – közölte az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. Az orosz televízióban bemutatott képeken látni lehetett, hogy az apró darabokra esett gép roncsai egy ködös erdőben vannak szétszóródva, egyes darabok még füstöltek, miközben mentőalakulatok dolgoztak a helyszínen. Az orosz külügyminisztérium közlése szerint erős köd volt a területen. A gép feltehetően fáknak ütközött.

Szmolenszk kormányzója elmondta, hogy a zuhanást senki sem élte túl. Ugyanezt közölte a vészhelyzetekkel foglalkozó orosz minisztréium is – közölte az Interfax orosz hírügynökség. Korábban a lengyel külügyi szóvivő megerősítette, hogy Lech Kaczynski a lezuhant gép fedélzetén volt. Vele volt még felesége, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, valamint a külügyminiszter helyettese – közölte a szóvivő. Közben bejelentették, hogy a balesetben meghalt a lengyel jegybank elnöke, Slawomir Skrzypek.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök azonnal kinevezte Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt, hogy vezesse a baleset kivizsgálásával megbízott bizottságot. Az orosz elnök a helyszínre küldte a vészhelyzetekkel foglalkozó minisztert.

A lengyel elnök halálát hivatalos még nem erősítették meg. A gépen egy 85 fős lengyel delegáció utazott – közölték lengyel tisztségviselők.

Kaczynski azért utazott az orosz városba, hogy részt vegyen a katyini mészárlás hetvenedik évfordulójára rendezett megemlékezésen. A második világháború elején a szovjet hadsereg egységei több mint húszezer lengyel katonát végeztek ki a katyini erdőben és környékén. A lengyel és orosz kormányfő szerdán először emlékezett meg közösen a mészárlás áldozatairól, egy történelmiként jellemzett találkozón.

Kaczynski 1949 júniusában született ikertestvérével, Jaroslawval, akivel együtt gyerekszínészként váltak ismertté. Lech Kaczynski testvérével együtt a hetvenes évek végén bekapcsolódott a kormányellenes mozgalomba, és részt vett a gdanszki hajógyári sztrájkban. Testvérével együtt 2001-ben alapította meg a jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártot. 2002-ben Varsó polgármesterének választották a keresztény értékeket képviselő, és a katolikus egyházhoz közel álló politikust, aki 2005 végén lett Lengyelország elnöke.

„Magyarország is személyes jóbarátját veszítette el”

Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár, lengyelszakértő a hírTV-nek úgy nyilatkozott: azontúl, hogy személyesen is gyászol, hiszen jó barátságban volt a lengyel elnökkel, „Magyarország is személyes jóbarátját veszítette el”. Az államfő utódlásáról azt mondta, két hónapon belül ki kell írni az államfőválasztást.

(FH, MNO, hírTV, lanchidradio.hu)