Temetkezési Vállalkozók Magyarországon
Belépés
FõoldalHírekKeresésOldalakRegisztrációBelépés

Magyaroszág első internetes emlékportálja
Jogszabályok
Temetkezési vállalkozók
Temetkezési kellékgyártók
Sírkőkészítők
Temetők
Temetési fotó
Sírkőképek
Hasznos linkek
Hangtár
Képek, csendéletek
A szakma emlékei
Értünk haltak
Szent Teréz Imája
Temexpo 2007
Temexpo 2009
Magyarország temetői
Eladó kripta Óbudán
Krematóriumok Magyarországon
Gyászzene szolgáltatás
Külhoni vállalkozók
Gyászruhák
Videós cégreklámok
Sírkőplakettek Herendről
Utolsó Smink
Hír keresés
Minden oldalon
Tartalmaz
Kezdõdik
Pontos egyezés
Kedvencekhez Elhunyt Moldován Stefánia
2012-04-19 06:45:20

Kedvencekhez Elhunyt Sík Igor
2012-03-27 21:38:53

Meghalt Csurka István
2012-02-04 23:04:23

Kedvencekhez Elhunyt Garas Dezső színész
2012-01-02 15:51:31

Holtan találták lakásán Mary Zsuzsit
2011-12-26 12:49:41

Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás
2011-11-05 02:52:47

Kedvencekhez Elhunyt Makovecz Imre
2011-09-27 16:18:52

Elhunyt Bicskei Bertalan
2011-07-26 17:44:03

Kedvencekhez ELHUNYT AMBRUS ATTILA
2010-11-05 00:00:42

Kedvencekhez Elhunyt Schwajda György
2010-09-09 12:11:32

"Gyönge az a lélek, mely az élet súlyát
Nem bírva, leroskad a pálya felén;
Nem férfi az, aki fölveszi a gyilkot,
Melyet vigaszul hagy a futó remény."


Arany János

A halál nem ijesztő rém, nem is misztérium, hanem egyértelmű, szabályos, fiziológiailag szükségszerű és helyeslendő jelenség; az élet megrablásával lenne egyértelmű, ha valaki a megengedettnél tovább időzik szemléletében.


Thomas Mann

Istenem, hiszen a halál, az valami nagyon szomorú és nagyon sötét dolog. Időnként meglátogatja a családokat, és emlékeztet mindenkit arra, hogy az élet nem végtelen és ez nagyon, nagyon szomorú. Mert az embernek eszébe jut, hogy rendre mind temetések lesznek, ez is, az is meghal, a világ üresebb lesz, mind üresebb, míg végül az embert is eltemetik.


Wass Albert

Életének 89. évében, hétfőn elhunyt Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori főtitkára, művelődés- és irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár. Életének 89. évében, hétfőn elhunyt Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori főtitkára, művelődés- és irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár.
2010-02-15 17:19:32

Elhunyt Köpeczi Béla akadémikus

Művelődéspolitikusként is számos poszton dolgozott, 1982 és 1988 között művelődési miniszter volt. Tudósként a francia felvilágosodás, valamint a 18-20. századi irodalmi áramlatok művelődés- és eszmetörténeti vizsgálatával, a 18. századi francia-magyar politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatok kutatásával, II. Rákóczi Ferenc életrajzával, valamint a háromkötetes Erdély története főszerkesztésével szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Köpeczi Béla Erdélyben, Nagyenyeden született 1921. szeptember 16-án, középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban végezte, 1940-ben Budapesten lett az Eötvös József Collegium lakója a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karának hallgatójaként. Francia nyelvet és irodalmat, román nyelvészetet tanult, majd az olasz szakot is felvette. A második világháború idején Németországba került, ahol francia tolmácsként a Nemzetközi Vöröskereszt alkalmazta. Hazatérve tanári oklevelet szerzett, és egyetemi doktor lett.

1946 őszétől a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasaként tanult tovább. A franciaországi hungarológia sokat köszönhet ebben az időben megalapozott kapcsolatrendszerének. Ezért is sikerülhetett neki, már miniszterként, a mostani Magyar Kulturális Intézet épületét (rue Bonaparte) megvásárolni a magyar állam számára, abban a reményben, hogy az Collegium Hungaricumként, vagyis a magyar-francia kapcsolatot történetét kutató és dokumentáló tudományos intézményként működik majd. Ösztöndíjas tanulmányai mellett a párizsi Magyar Intézet titkára és a Magyar Távirati Iroda párizsi tudósítója volt.

1949-ben tért haza Budapestre, és tanítani kezdett az ELTE Francia Tanszékén, aztán a Hungária, később a Művelt Nép Könyvkiadó munkatársa lett. Kulturális-tudományos közéleti tevékenysége 1953-ban kezdődött, amikor a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként dolgozott. 1963-tól 1965-ig az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette, 1967-ben az MTA levelező tagja lett (1976-tól rendes tag), 1970 és 1982 között az Akadémia adminisztratív testületében dolgozott, főtitkárhelyettes, illetve főtitkár volt, 1982—1988-ig művelődési miniszter. Az ELTÉ-n 1965-től 1967-ig tanszékvezető volt, 1967—től 1970-ig pedig rektorhelyettes.

Számtalan monográfia szerzője, forráskötet megjelentetője, fő kutatási területe a Rákóczi-kor, a felvilágosodás európai, és hangsúlyosan is közép-európai története volt. Egyik legnagyobb tudományszervezői tette a háromkötetes Erdély története (1989) főszerkesztése és világnyelveken való közreadása. Több folyóirat (Magyar Tudomány, Filológiai Közlöny, Helikon) főszerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja volt. Számos szakmai közösség, szervezet tagjaként, vezetőjeként dolgozott. Számára az egyik legkedvesebb az általa alapított Magyar 18. század Kutató Társaság elnöki teendőinek ellátása volt.

Több állam ismerte el munkásságát magas kitüntetéssel. Ezek közül a legjelentősebbek: az Akadémiai Díj (1966), a Francia Akadémia Pálma-rend, I. fokozata (1972), a Francia Akadémia Aranyérme (1984), az Állami díj (1980), és a Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal (2003). Temetéséről később intézkednek.

Kedvencekbe | Nyomtatóbarát változat | Barátomnak küldöm |
Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?
Kedvencekhez Elhunyt Sík Igor
2012-03-27 21:38:53

Holtan találták lakásán Mary Zsuzsit
2011-12-26 12:49:41

Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás
2011-11-05 02:52:47

Kedvencekhez Elhunyt Makovecz Imre
2011-09-27 16:18:52

Elhunyt Bicskei Bertalan
2011-07-26 17:44:03

Kedvencekhez Elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök
2011-05-30 12:29:32

Kedvencekhez ELHUNYT AMBRUS ATTILA
2010-11-05 00:00:42

Kedvencekhez Sírkőkép, plakett Dekormánia Stúdió
2009-08-26 13:43:29

Kedvencekhez Gondoskodjunk magunkról
2008-05-28 16:52:33


Kedvencekhez 5311 - ELHUNYT AMBRUS ATTILA

Kedvencekhez 4694 - Elhunyt Popper Péter

Kedvencekhez 3915 - 2010. szeptember 14-én, életének 30. életévében tragikus hirtele

Kedvencekhez 3849 - Elhunyt Payer Öcsi

Kedvencekhez 3418 - Elhunyt Koloss István

Kedvencekhez 3001 - Elhunyt Schwajda György

2883 - Elhunyt Bicskei Bertalan

Kedvencekhez 2701 - Elhunyt Ranschburg Jenő

Kedvencekhez 2597 - Elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök

2322 - Meghalt H. Bóna Márta

Kedvencekhez 1861 - Elhunyt Makovecz Imre

Kedvencekhez 1824 - Elhunyt Varga Zoltán, a Ferencváros legendája

1752 - Meghalt Kállai Ferenc

Kedvencekhez 1620 - Elhunyt Schwajda György

Kedvencekhez 1367 - Elhunyt Szilágyi György

Kedvencekhez 1267 - Díszsírhelyen, katonai tiszteletadás mellett hantolták el Hatvan

1252 - Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás

1056 - Holtan találták lakásán Mary Zsuzsit

Kedvencekhez 1051 - Elhunyt Toller László, Pécs korábbi polgármestere

Kedvencekhez 968 - Elhunyt Garas Dezső színész

Kedvenc hírek
Trls

Trls

Trls

Trls

Trls

Trls

Trls

Trls

LE-GYEN Faipari Kft. Trls

Kínai „koppincs” koporsók Magyarországon! Trls

Trls

Trls

Koszorúkötészet, virágküldés Trls

Trls

Trls

A megemlékezés virágai Trls

Kreatív koporsók Trls

Trls

Trls

Trls

Trls

Márvány, gránit, mészkő, műkő síremlékek készítése, javítása, ti Trls

Trls

Meghalt Csurka István Trls

Trls

Meghalt H. Bóna Márta Trls

Trls

Meghalt Kállai Ferenc Trls

Trls

Meghalt Kemény Henrik bábművész Trls

Holtan találták lakásán Mary Zsuzsit Trls

Trls

Elhunyt Bicskei Bertalan Trls

Trls

Trls

Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás Trls

Trls

Trls

Trls

Mind törlése
Kiemelt Névjegy
Puskás Béla OTEI

A halál tiszteletre méltó, mint az élet bölcsője, mint a megújulás anyaméhe. De ha elválasztjuk az élettől, kísértetté válik, torzképpé, vagy még annál is rosszabbá. Mert a halál, mint önálló szellemi hatalom, rendkívül léha hatalom, bűnös vonzereje kétségtelenül igen nagy, ámde a vele tartás éppoly kétségtelenül az emberi szellem legszörnyebb eltévelyedését jelenti.

Thomas Mann



developed by Centrumnet Systems